<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Már nincs anyukám</provider_name><provider_url>https://evi11.cafeblog.hu</provider_url><author_name>revi11</author_name><author_url>https://evi11.cafeblog.hu/author/revi11-2/</author_url><title></title><html>&lt;p&gt;&nbsp;Nem kérek számon.Csak megállapítottam egy tényt.&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Nem vagyunk egyformák,másként dolgozzuk fel a tragédiákat.&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Csak egy ugyanaz:az el nem múló fájdalom.&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Köszönöm kedves szavaitokat.&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Kicsit megkeseredtem,úgy hiányzik Anyu,Ő mindig tudta,mit mondjon nekem.&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Egyszerűen nem tudom felfogni,hogy egyik nap még beszélünk,másik nap pedig elalszik,és soha többet nem kel fel.&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Istenem,mikor lesz ez az érzés kevésbé ordítóan,őrjöngően fájdalmas???&lt;/p&gt;&lt;p&gt;:-((((((((((((&lt;br&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>